EseményekHírekKözlemények

GyenesIskola

GyenesIskola

OKTÓBER 6.

2019. október 03. - Myself06

 

Ady Endre: OKTÓBER 6.

 Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny e szentelt helyre,
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc elbukott.A Habsburg császár, I. Ferenc József a kegyetlen Haynau tábornokot küldte hazánkba, hogy megbüntesse a szabadságharcosokat. Aki csak tudott, külföldre menekült. Így Kossuth Lajos és Bem apó is. Akinek nem sikerült elmenekülnie, azt vésztörvényszék elé állították. A forradalmi magyar kormány első miniszterelnökét Pesten, a honvédsereg vezető tábornokait az aradi várban végezték ki. Ők tizenhárman az aradi vértanúk, akikről minden évben ezen a napon emlékezünk meg.


A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn adta meg magát az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott forradalom elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták számukra.


I. Ferenc József osztrák császár akaratából az aradi vár egyik sáncában "por és golyó által" kivégezték Kiss Ernő honvédtábornokot, Dessewffy Arisztid honvéd  ábornokot, Schweidel József honvédtábornokot és Lázár Vilmos honvéd ezredest. Ezután csak kevés idő telt el, és esküjük megtartása miatt bitón oltották ki Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly honvédtábornokok életét.

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első független magyar kormány miniszterelnökét gróf Batthyány Lajost. Kivégzése helyén áll ma a Batthyány-örökmécses.


Tovább

Október 4. - Állatok világnapja


jungle-animals-real-life-free-wallpaper-hd-wallpapers-gallery-all-animal.jpg

A világnapok sorában számtalan, az állatokkal foglalkozó ünnep alakult ki, felmérve a „konkurenciaharcot” mindegyik keresi saját arculatát, amellyel újat és különlegeset nyújtani. Az állatok világnapját 1931-ben Olaszországban hívták életre, a kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt. Később a kör tágult, minden állat védelmét felvállalta, a világnapok szaporodásával párhuzamosan viszont egyre inkább a velünk élő állatok kerültek a középpontba.

Eredeti időpontja október 4-e, Assisi Szent Ferenc halálának évfordulója. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. A szervezők a leggyakrabban október első vasárnapjára szervezik a programokat, hogy még több emberhez eljusson az üzenetük.

Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.

kutyas.jpg

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több százezer "kedvenc" állat válik kóborrá.

Háziállataink jólétéről mi magunk tudunk gondoskodni, azonban a vadon élő veszélyeztetett fajok megóvásában is kivehetjük részünket. A WWF fajvédelmi tevékenységét támogathatjuk azzal, ha jelképesen örökbefogadunk egy vadlovat, tigrist vagy akár egy jegesmedvét...

387522.jpg

 

Szeptember 30. - A Magyar Népmese Napja

A Magyar Olvasástársaság felhívására 2005 óta minden szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a népmesét ünnepeljük hazánkban. a nagy meseíró iránti tisztelgésként.

150 évvel ezelőtt, 1859. szeptember 30-án született egyik legnagyobb mesemondónk. Benedek Elek a Székelyföld szülötte, a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban látta meg.Országgyűlési képviselőként az ifjúsági irodalommal, népköltészettel, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat, verseket írt. Meseíróként a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. 1889-ben Pósa Lajossal elindította az első irodalmi értékű gyermeklapot, Az Én Újságomat, és szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Élete alkonyán visszatért szülőföldjére, ahol fáradhatatlanul küzdött tovább elképzeléseinek valóra váltásáért. Munka közben érte a halál 1929. augusztus 17-én. Az utolsó három szó, amelyet kért, írói végrendelete: "... fő, hogy dolgozzanak.".

A népmese egy kommunikatív csatorna, ahol a csodás elemek jelentik a kódot, a hallgatóság pedig megfejti, dekódolja azokat. De a népmesék szájról szájra terjedtek, így a mese mindig újjászületett, soha nem jelentette ugyanazt, mégha a mondanivalója ugyanaz volt is, a hallgatóság és az előadó változásával, a mese is változott. A népmese az élőbeszéd művészete. A népmese egy kincs, amelyet tovább kell adnunk gyermekeinknek, hogy ők is részesüljenek a csodából, hogy a mesemondás rituáléjával ők is részesei lehessenek a társadalomnak.

A Népmese Napjának célja, hogy a gyerekek és felnőttek meghallgassák egymás legkedvesebb meséit, megemlékezzenek a mesemondókról, mesegyűjtőkről, valamint, hogy ismét felfedezzék a mesékbe szőtt bölcsességeket, üzeneteket.

"Ne hagyjuk veszendőbe menni mindazt, ami évszázadokon át élni segítette az embereket!
"

Esti Mese Vár
Magyar Népmesék
Benedek Elek mesék
Benedek Elek Honlap
Benedek Elek Emlékház

Tovább

Szeptember 23. – Őszi napéjegyenlőség

osz_01.jpg

A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt.



A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.

 

 

 

- Petőfi Sándor -

ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA

 

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

(Erdőd, 1848. november 17–30.)

 

 osz_02.jpg

SZEPTEMBER 16. - SZENT-GYÖRGYI ALBERT SZÜLETÉSNAPJA


Szent-Györgyi Albert – sz. 1893, h. 1986, biokémikus, a fiziológiai és orvosi Nobel-díj 1937-es kitüntetettje. A Budapesten született Szent-Györgyi több éves külföldi hányattatás után Cambridge-ben talált tudományos otthonra a szakterület egyik klasszikusa, Frederick Gowland Hopkins mellett.
1930-ban kezdett dolgozni a szegedi egyetemen. 1945-től a budapesti egyetem professzora. Az Egyesült Államokba 1947-ben települt át. Munkássága évtizedekig a biológiai oxidáció alapfolyamatainak megfejtésére koncentrált.


A paprika


A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem őshonos nálunk. A paprika elnevezés tőlünk származik, bár eredője a szerb "papar" (bors) szó. A magyar kertészek nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták, nemesítették kedvenc fűszernövényüket, aminek eredményeként számos változatát sikerült kitenyészteni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.

Mindezek ellenére a paprika csak a XVII. században jutott el Magyarországra. Egy legenda szerint egy magyar szolgálólány csente el a "török bors" magvait a budai Mehmed pasa kertjéből. A törökök, akik szintén kedvelték a tüzes aromájú termést, a spanyolok vagy a portugálok közvetítésével ismerkedtek meg vele a XVI. vagy XVII. században. Utóbbiak pedig Amerika felfedezésének és az indiánoknak köszönhetik a jeles fűszer- és zöldségnövényt. Kolumbusz Kristóf az aztékok által chillinek nevezett fűszernövényt először 1493. január 15-én ízlelte meg Haiti szigetén. Hajóorvosa megtartott néhány magot, majd azokat visszavitte magával Európába, ahol a paprika kiválóan termett a forró spanyol napon.
Egyébként a világ legerősebb fűszerpaprikáját Afrikában termesztik.
 

süti beállítások módosítása