Szent-Györgyi Albert – sz. 1893, h. 1986, biokémikus, a fiziológiai és orvosi Nobel-díj 1937-es kitüntetettje. A Budapesten született Szent-Györgyi több éves külföldi hányattatás után Cambridge-ben talált tudományos otthonra a szakterület egyik klasszikusa, Frederick Gowland Hopkins mellett.
1930-ban kezdett dolgozni a szegedi egyetemen. 1945-től a budapesti egyetem professzora. Az Egyesült Államokba 1947-ben települt át. Munkássága évtizedekig a biológiai oxidáció alapfolyamatainak megfejtésére koncentrált.

A paprika

A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem őshonos nálunk. A paprika elnevezés tőlünk származik, bár eredője a szerb "papar" (bors) szó. A magyar kertészek nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták, nemesítették kedvenc fűszernövényüket, aminek eredményeként számos változatát sikerült kitenyészteni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.

Mindezek ellenére a paprika csak a XVII. században jutott el Magyarországra. Egy legenda szerint egy magyar szolgálólány csente el a "török bors" magvait a budai Mehmed pasa kertjéből. A törökök, akik szintén kedvelték a tüzes aromájú termést, a spanyolok vagy a portugálok közvetítésével ismerkedtek meg vele a XVI. vagy XVII. században. Utóbbiak pedig Amerika felfedezésének és az indiánoknak köszönhetik a jeles fűszer- és zöldségnövényt. Kolumbusz Kristóf az aztékok által chillinek nevezett fűszernövényt először 1493. január 15-én ízlelte meg Haiti szigetén. Hajóorvosa megtartott néhány magot, majd azokat visszavitte magával Európába, ahol a paprika kiválóan termett a forró spanyol napon.
Egyébként a világ legerősebb fűszerpaprikáját Afrikában termesztik.